építkezői, lakásfelújítói és lakberendezési kártya
Ezen az oldalon az Önök által feltett kérdésekre válaszolnak építész tervező partnereink.
Erdei Zita1999-ben diplomáztam a pécsi JPTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai karon, építészmérnökként. A tervezések mellett dolgozotam Szegeden és Budapesten, létesítmény vállalkozási mérnök munkakörben. A KEK Card-dal barátaimon keresztül találkozotam, így számomra is fontos lett az, amit képvisel: A segítség, és iránymutatás az építészet és az építkezések műszaki világában. Csapatom várja kérdéseiket, és azon dolgozik, hogy az Önök problémája ne legyen többé más, mint egy megoldható feladat. E-mail címem: keler@enternet.hu.
Kérdés az építészhez
Az Önök eddigi kérdései
2010.03.02. 18:17:06 - Vilmányi Sándor
Tisztelt Erdei Zita! Vályog téglából készült ház hagyományos vakolattal és kőporral borítva, ép nem nedves nem mállik sehol. Kérdésem, hogy fel lehet-e hordani színezett vakolatot erre a rétegre, ha igen milyen típust ajánl? Köszönettel! SándorErre a kérdésre hamarosan válaszolunk...
2010.02.01. 14:37:30 - Zsuzsa
Kedves Zita! Kertes házunk tetőtéri szobájában az északnyugati oldalon lévő ablak nagyon párásodik. Nyáron szeretnénk átalakítani a fűtést, parapet konvektorra. Pont ez alá az ablak alá kerülne a konvektor. Ön szerint romlani vagy javulni fog a párásodás a konvektor miatt. Illetve a nyílászáró csere megoldaná-e a problémát? Köszönettel: ZsuzsaKedves Zsuzsa! Amennyiben a párásodás oka a hideg ablakfelület, akkor ez a megoldás javítani fog a jelenlegi állapoton. A meleg levegő több párát tud megkötni, mint a hideg. Mivel az ablak alá beépített fütőtest által felmelegített levegő felfelé száll, és úgy cirkulál a helyiség többi része felé, az ablak belső felületén kevésbé valószínű a páraképződés. Ha a párásodás oka a helyiség nagy páratartalma, akkor mindenképpen javaslom az intenzívebb szellőztetést, vagy a nyílászáróba résszellőző beépítését. A higroszabályzású résszellőzők a helyiség páratartalmára reagálnak igen érzékenyen, és abban az esetben nyitnak, amikor a páratartalom meghaladja a normális értéket. Remélem, segítettem. Üdvözlettel: Erdei Zita
2010.01.29. 15:31:12 - Bényei Gyula
Kedves Zita! Érdeklődni szeretnék, hogy Ön szerint mi a megoldás a következő problémámra? A padlás járófelületét alkotó OSB-lapok alja télen nedves és penészedik. A nemrég épült kétszintes családiházam tetőszigetelése kétszeresen átszellőztetett (tehát: párazáró fóliával van a cserép alatt fedve). A felső szint és a padlás közti födém rétegrendje: lentről felfelé: gipszkarton,párazáró fólia, 10cm kőzetgyapot, 14cm üveggyagot a fogópárok közt és ezen 18mm-es OSB-lapok. Én arra gyanakodom, hogy a pára talán oldalról jut a OSB-lapok alá, és azok mivel fentről hűlnak, azok alján kicsapódik. Megoldásként jó-e, ha nyáron kiszárítom, majd penészgátlóval kezelem a lapokat, és ugy rakom vissza, hogy alá páraáteresztő fóliát rakok, hogy a meleget jobban visszatartsa, és a lapokat megemelve hagyok alattuk 2-3cm légrést. Nem fog esetleg így meg a fólia alja nedvesedni? Alkalmazható így a páraáteresztő fólia? Vagy mit tud Ön javasolni? Köszönettel: Bényei GyulaKedves Gyula! Nehéz kérdést vet fel, mert a leírása alapján a beépített rétegrend megfelelő, nem történhetne itt nedvesedés. Ezért itt mindenképpen az okokat kellene először feltárni, és utána keresni a megoldást a hiba elhárítására. Látatlanban kivitelezői hibára gyanakszom, elképzelhető, hogy a beépített párazáró fólia nem felületfolytonos, megsérült, vagy nem megfelelő anyag, megfelelő minőségben lett beépítve. Amennyiben a nedvesedés oka a lentről felszálló meleg levegő, akkor itt csapódhat ki a levegőben tárolt nedvesség a hőmérsékleti különbségek miatt. Ebben az esetben célszerű lenne felülről feltárni a rétegrendet (innen egyszerűbb), és megvizsgálni a párazáró fóliát. Elképzelhető-e, hogy nem alulról, hanem a tetőről kapja a padló a nedvességet - esetleg hibás helyenként a fedés, a hajlatok, vagy a tetőfólia (a cserép alatt tetőfóliának kell lennie, nem párazárónak)? Helyenként, foltokban, vagy az egész felületen jelentkezik a penészedés? Ezeket kellene mérlegelni, feltárni az okokat, hogy jó megoldásra lehessen jutni. Üdvözlettel: Erdei Zita
2010.01.01. 19:48:06 - Ancsa
Tisztelt Cím! Érdeklődni szeretnék, hogy mi a módja elfogultságra, határidő elhúzás miatt, hogy másik építéshatósághoz kerüljön át a témánk, illetve ha helyszíni szemlét tartanak egy társasháznál, de nem tudjuk pontosan a szomszédnak mikor történt a beépítése, akkor milyen nyilatkozatot tegyünk az építéshatóságnak? Várom mielőbbi megtisztelő válaszát! BUÉK Tisztelettel: AncsaKedves Ancsa! Kérdéseire nem biztos, hogy megnyugtató választ tudok adni. Ismereteim szerint az eljáró illetékes hatósággal szemben a Közigazgatási Hivatalnál (KH) lehet eljárást, panaszt tenni. Például egy elutasított építési engedély határozata ellen fellebbezni a KH-nál lehet, és onnantól kezdve ő lesz az eljáró hatóság, aki egyébként az építési hatóságok ellenőrző szerve is. Azt nem tudom megmondani, hogy lehet-e másik eljáró hatóságot kérni bármilyen indokkal. Arra bevált szokás van, hogy ha az érintett ingatlanban van önkormányzati tulajdon, akkor az összeférhetetlenség miatt egy másik önkormányzat építési hatósága legyen az elbíráló. Sőt ez kötelező. Ezt is a Közigazgatási Hivatal jelöl ki, de az önkormányzat kérelmezheti, hogy melyik legyen, és ennek a kérésnek eleget is szoktak tenni, mert általában minden önkormányzatnak van egy állandó partner önkormányzata. Esetünkben ez szerintem nem lehetséges. A Közigazgatási Hivatalt kell felkeresni, ha bizonyíthatóan határidőket nem tart be a hatóság, és panasszal kell élni. Tehát javaslom, hogy ennél a hatóságnál érdeklődjön a felvetett problémával kapcsolatban.
A második kérdésének körülményét nem ismerem, így a kérdést sem teljesen tudom értelmezni. A szomszéd bármilyen építési engedély nélküli beépítése 10 éven belül évül el. Ha addig senki nem jelentette, nem sérelmezte hivatalosan, akkor az nem támadható. Nyilatkozatot a szabálytalanul építő szokott adni (tanúkkal), hogy a meglévő állapot 10 évnél régebbi. Remélem, hogy tudtam segíteni. Üdvözlettel: Erdei Zita
2009.12.28. 16:36:56 - M. András
Kedves Erdei Zita! Illetékekről szeretném kérdezni, miszerint van egy tíz éve felújított családi házunk (egy régi ház lett átépítve, illetve bővítve), amit most szeretnénk eladni, de nem tudjuk mekkora illetéket kellene ezután fizetnünk. Nem tudjuk, hogy a fizetendő illetéket milyen mértékben befolyásolná, ha a kapott pénzből egy építési telket vásárolnánk, amire egy másik családi házat építenénk. Úgy tudom egy sima telek vételnél is kell valamilyen illetéket fizetni, de azt nem, hogy a felépült ház után kell e fizetni!? Illetve miben változnának ezek a dolgok, ha nem telket, hanem egy másik, már felépült házat vennénk!? Válaszát előre is köszönöm.Kedves András! Nem vagyok jogász, de amiben tudok, segítek.
Az eladás után alapból nem illetéket, hanem SZJA-t kell fizetni. A vétel után kell illetéket fizetni. Ezt az illetéket, ill. annak értékalapját a vett és az eladott ingatlan árának különbsége adja. Tehát, ha ugyanannyiért vesz házat mint eladott, akkor nem kell fizetnie illetéket.
Tudomásom szerint üres építési telek esetén nincs illetékfizetési kötelezettség, amennyiben 4 éven belül ezen lakóház épül. Ezért alkalmazzák sokszor a vevők, hogy például megvesznek egy régi bontandó házat, de még az eredeti tulajdonos kér rá bontási engedélyt, és amikor lebontották, és ezt az önkormányzatnál, földhivatalnál is rögzítik/bejegyzik, akkor veszik csak meg hivatalosan. Tehát telekvásárlás estén nincs ilyen probléma. Ennek ellenére javaslom, hogy az adásvételben segédkező ügyvéd segítségét is kérje, mert Ő ebben a hiteles szakember. Üdvözlettel: Erdei Zita
| korábbi kérdések» |
Nyitólap»
| Még 5 napig! |
 |
| Riasztó beszerelési akció» |
| Opri-Sec Kft. |
| Még 7 napig! |
| Passzívház akció» |
| ISORAST Energiabarát Passzívház Építőrendszer - Pegazus MM Kft. |
| Még 6 napig! |
 |
| Egyedi bútor akció» |
| Al-Fa-Ber Kft. |
Összes ajánlatunk»