építkezői, lakásfelújítói és lakberendezési kártya
Tervezés Földmunkák Alapozások
- 3.1 Alapok fajtái
- 3.2 Vasbeton alapokról
- 3.3 Használatos betonfajták és minőségek
- 3.4 Beton bedolgozás
TERVEZÉS
Engedélyezési tervek
A családi házak és egyéb épületek kivitelezését a helyi építési hatóságnál engedélyezni kell. Miután elhatározásra jutottunk, hogy építkezünk, kell keresni egy megfelelő képesítéssel rendelkező tervezőt, és megbízni az engedélyezési tervek elkészítésével.
A tervezőnek meg kell mutatni az építési telket. Pontos kimutatást kell készítenünk az anyagi lehetőségeinkről, igényeinkről. Lehetőség szerint törekedjünk az egyszerűbb szerkezetekre később sok kellemetlenségtől kíméljük meg magunkat.
Miután a tervező és magunk elképzelései összhangba kerültek egymással, a tervező elkészíti az engedélyezési terveket és beadja az építésügyi hatósághoz. Az engedélyezési eljárás átfutási ideje építésügy hatóságtól függően 2-6 hónap.
- lakóépület bontása, új épület építés
- meglévő épületen végzett munka ha tartószerkezetet érint, ha funkcióváltozást okoz, ha homlokzaton változást okoz, vagy ha meglévő épület rendeltetését megváltoztatjuk.
Akkor járunk el helyesen, ha abból indulunk ki, hogy mindenre kell építési engedély. Az építési engedély tartalmi, műszaki és egyéb követelményeit rendelet szabályozza, ennek összeállítását a munka elvégzésére jogosult tervező végzi. A létesítmény műszaki paramétereit, telken és a településen belüli elhelyezkedését, közúttal közművekkel való kapcsolatát, vagyis minden olyan tényezőt tartalmaz, amely annak használhatóságát és az egyes érdekek figyelembe vételét biztosítja.
Bontási engedélyCsak engedély birtokában bonthatunk le lakás céljára szolgáló építményt! Szintén engedély kell a 200 légm3-nél nagyobb, vagy 10 m-nél magasabb építmény bontásához, 10 m2-nél nagyobb, vagy közterület alatti pince megszüntetéséhez. A bontási engedély biztonságos és balesetmentes bontási technológia kialakítására, meghatározására szolgál.
Fennmaradási engedélyEz arra szolgál, hogy aki elmulasztotta az építési engedély megkérését és e nélkül hozott létre épületet, az utólagosan kérheti ezt. Ha az építési engedély nélkül építkeztek és utólag kérik azt akkor annak tartalmával egyező dokumentum alapján fennmaradási engedélyt adnak ki, legalizálva az építés tényét. Ekkor viszont akár a építési költség 100%-át elérő birság is társulhat.
Rendeltetési mód változtatási engedélyAmennyiben a meglévő épületet másra akarják használni, /pl. garázsból üzletet/ és ez építési munkával jár, úgy az építési engedéllyel egyező tartalmú dokumentáció szükséges.
Használatba vételi engedélyEz az engedéllyel létesített épület használhatóságát engedélyezi. Minden építési engedélyhez kötött létesítés használatba vételi engedély köteles. Ennek során a felelős műszaki vezető nyilatkozik arról, hogy a terveknek, szabványoknak, rendeleteknek megfelelően készült el az épület. A közmű üzemeltetők nyilatkoznak a bekötések, rácsatlakozások, kialakítások szakszerűségéről használhatóságáról.
Kivitelezési tervek
Az építkezést miután rendelkezünk jogerős építési engedélyekkel a szükséges nyomtatványok /bejelentő lap/ kitöltése után megkezdhetjük. Sajnos nagyon sok építtető "elvárja" a kivitelezőjétől, hogy kiviteli tervek nélkül dolgozzon.
Mivel az engedélyezési tervek nem kellő pontossággal határozzák meg a beépítésre szánt anyagok fajtáit, csatlakozó szerkezetek csomópontjait, méreteit, ezért ez számos félreértésre, konfliktusra adhat okot.
Kiviteli tervek nélkül pontos tételes költségvetés sem készíthető az épületről. Ebből később elszámolási problémák adódhatnak és a gyakorlat azt bizonyítja, hogy az esetek nagy %-ban szokott is. Mindenképpen javasolt kiviteli terveket készíttetni és ezek alapján kérni árajánlatot a kivitelezőktől.
Statikus tervek
A statikus tervek a kiviteli terveknek egyik fajtája. Az épületek teherbírását méretezni kell. Különösen nagy figyelmet fordítva a monolit vasbeton szerkezetekre.
Az engedélyezési terveken gyakran csak annyi szerepel / monolit vasbeton födém/. Ezzel a legrutinosabb kivitelező sem tud mit kezdeni.
Pontos vasalási terveket kell készítetnünk, az anyagminőségek ,mennyiségek kimutatásával.
Kivitelezés feltétele
A szükséges tervek /kiviteli statikus/ és jogerős építési engedély birtokában a kivitelezés, a kezdés bejelentése /építésügyi hatóság/ megkezdhető.
Az építkezési területen rendelkezni kell vezetékes ivóvízzel a szükséges hálózati nyomással.
Szükséges továbbá villamos energia vételezési hely is /22o/380V/
FÖLDMUNKÁK
Kitűzések
Az építkezést az építendő épület helyéről a humuszos termőréteg / a talaj felső rétege min. 10 cm / letolásával kezdjük. Ehhez érdemes homlokrakodos gépet / JCB, CATEPIUAR, BENATI / bérelni valamelyik földmunkákat végző cégtől, akik vállalnak bérmunkát. A gépek bérleti díjai: kb: 5000-7000 Ft/óra + áfa kezelővel együtt.
A humuszos termőréteget azért kell lefejteni, mert a humusz rétegben lévő szerves anyagok bomlásnak indulnak és később ez süllyedéseket okozhat. A lefejtett földet érdemes a telkünk egy félreeső részén depózni. Később a parkosításnál kiváló minőségű "pihent" termőföldhöz jutunk.
Az alapok kitűzése többféle módszerrel történhet: zsinórpaddal, karózással, mészhidrát felhasználásával. Ezek mindegyike megfelelő módszer, a lényeg, hogy a kitűzést és a tényleges alapozást végző is ugyan úgy tudja, hogy a jeltől jobbra vagy balra kell-e ásni.
A kitűzést a tervező, vagy a kivitelező /esetleg együtt/ végzik. Megadják karókkal kijelölik az épület sarkait, alapszélességeket. Az épületen kívül zsinórpadokat készítenek melyen a sarkokat kibiztosítják.
Ezt az indokolja, hogy a földkiemelés közben a kitűző karók kimozdulnak a helyükről. A zsinórpadok szintező léceit érdemes az épület I0,00 szintjére /ált. végleges padlóvonal/ beállítani. Ezzel a földkiemeléskor, alapozáskor, folyamatosan kontrolálható az egyes szerkezetek alsó, felső síkja.
Földkiemelések
Kitűzés után nekiláthatunk az alaptestek földkiemelésének. Családi házaink nagy része sávalapozással készül. A nagy mennyiségű földmunkára való tekintettel érdemes ismét az alapárok kiszedéséhez ásószerelékes gépet bérelni.
Előre pontosítani kell a gépkezelővel az alaptestek szélességi méreteit, hogy az ennek megfelelő szereléket hozza magával. A gép mellett szükség van még kézi alakító földmunkára is, hisz a gép a sarkokat nem tudja tökéletesen kialakítani. Ügyeljünk az alapárok fenekének az egyenletességére. A terveken szereplő alapmélységeket, minden esetben be kell tartani. Az alapozás megkezdése előtt érdemes egy egyeztetést lefolytatni az épületgépész kivitelezőnkkel, hogy az alaptestek melyik részén kívánják a közműveket / víz, villany, csatorna/ bevinni az épület alá. Ezekre a helyekre PVC védőcsövek, elhelyezése ajánlott.
Feltöltések
Miután elkészültek a lábazati falaink /4.1 pont/ el kell végeznünk a feltöltési munkákat. Első lépésben az alapokból kiemelt földet kell egy síkban elrendezni, majd letömöríteni. Ezután felbecsülhető, hogy mennyi feltöltő anyagra lesz szükségünk. Ez a már elkészült lábazati falak magasságától függ. Minnél magasabbak a lábazati falaink annál nagyobb körültekintéssel kell eljárni. Fontos, hogy a feltöltés rétegesen történjen. Maximum 30 cm vastagságú feltöltő anyag kerüljön a falak közé rétegenként, melyet tömöríteni kell. /2.4 pont/ Érdemes feltöltő anyagként jól tömöríthető anyagot választanunk.
- Homokos-agyagos talaj
- Homokos kavics
- Agyagos kavics /vörös színű/
A feltöltő anyagról mindenképp kérdezzük meg a tervezőnket, műszaki ellenőrünket műszaki vezetőnket.
Tömörítések
A 2.3 pontban leírt munkákhoz szervesen kapcsolódik a tömörítés. A lábazati falak közé kerülő földet be kell tömörítenünk, mert később süllyedést okozhat az épületen belül. A tömörítés költsége elenyésző, az ennek hiányából adódó károkéhoz képest. A tömörítéshez vibrációs gépeket kell használnunk / vibrációs döngölő, lapvibrátor/
- Döngölőbéka
- Lapvibrátor
A tömörítés során ügyelnünk kell a felhasznált anyag nedvesség tartalmára. Túl száraz és túl nedves anyagot nem lehet kellően tömöríteni.
ALAPOZÁSOK
Alapok fajtái
Az alapok fajtái szerint megkülönböztetünk beton és vasbeton alapokat.
Ezen belül formájuk alapján- sávalapokat
- Pontalapokat
- Lemezalapokat
-
Mélyalapokat
- kútalapok
- cölöpalapok
Családi házak építésekor a leggyakrabban alkalmazott alapfajta a sávalap, pontalap. Ezek készülhetnek vasalt és vasalatlan kivitelben. Ez kizárólag a talajmechanikától és a tervezőtől függ.
A vasalt sávalapok alkalmazása előnyösebb hiszen statikailag sokkal erősebbek az acélbetétek nélküli társainál, de költségesebbek is.
A lemezalapok kizárólag vasalt kivitelben készülnek. Mivel alkalmazásuk költséges csak indokolt esetben használják a tervező kollégák.
Mélyalapozásokat jobban ipari jellegű épületeknél használnak. Családi házak esetében is volt már rá példa, mikor az épület feltöltött területre épült. Mivel nagyon költségigényes, és az elkészült épület értékét nem befolyásolja ajánlatos telekvásárlás előtt tájékozódni a területről.
Vasbeton alapokról
A vasbeton alapokról, amennyiben szükséges az alkalmazásuk pontos vasalás tervet kell készítetnünk, melynek tartalmaznia kell a felhasznált betonacélok minőségét :
B.38.24.B.60.40.
B.60.50.
Keresztmetszeti méreteit 6, 8, 10, 12, 14, 16, 20 és a beton minőségét.
Fontos szabály, hogy vasalt szerkezetek esetén min.C-12 minőségű betont kell alkalmaznunk.
Betonminőségek
A beton minőségét az alábbi számok jellemzik:
C - 12 - 32 KK ebből- C-12: a beton szilárdsága
- -32: az alkalmazott adalékanyag maximális szemcsemérete
- KK: a bedolgozási tényező
Nyomószilárdság alapján a betonfajták
- C-4
- C-6
- C-8
- C-10
- C-12
- C-16
- C-20
- C-25
- C-30
A C-4 és C-6 betonokat szerelő betonként szoktuk használni, hogy a szerkezeti betonok ne közvetlenül találkozzanak a feltöltésekkel.
C-8 és C-10 betonokat normál beton sáv és pontalapokhoz alkalmazunk
C-12 -30 ig kizárólag fontos statikai vasbeton szerkezetekhez vasalt aljazatok, födémek .
- 32
- 16
- 8
A nagyméretű betonozáskor ált általában 32-es szemnagyságot alkalmazunk vasalt aljazatok, sáv pontalapok
A 16-os szemnagyságot vasalt szerkezeteknél, aljzatbetonoknál használjuk.
A 8-as szemnagyságot különlegesen kis keresztmetszeteknél, vékony aljzatoknál kerülnek felhasználásra.
KK - kissé képlékeny
K - képlékeny
KKp - kissé képlékeny pumpálható
FN - Földnedves
Ezt a konzisztenciát szerelő betonokhoz használjuk. Szállítása billenőplatós gépjárművel történik.
KK - kissé képlékeny
A leggyakrabban használt konzisztencia . Kiválóan bedolgozható tömöríthető, és mégsem folyik szét. Zsaluzott szerkezetekbe is alkalmazható. Szállítása mixer kocsival történik.
K - képlékeny
Ez a fajta kis keresztmetszeteknél, magas oszlopoknál kerül felhasználásra, ahol a beton tömörítése komplikált.
KKp - kissé képlékeny pumpálható
Kizárólag betonszivattyús bedolgozás esetén alkalmazzuk.
A beton bedolgozása
A betontűvibrátor bedolgozásánál nagy figyelemmel kell eljárni. A tömörség nagyon fontos, hiszen csak így látja el a rábízott szerepet. A beépített acélbetéteket hézagmentesen körbe kell fognia. A zsaluzatot tömören ki kell töltenie. Ezt tűvibrátorral érhetjük el a legkönnyebben.
Függőleges és vízszintes szerkezetek építési sorrendben
Lábazati falak
A lábazati falak az alaptestekre épülnek. Céljuk, hogy a teljes épület súlyát átadják az alapokra. Hőszigetelő szerepük elhanyagolható, viszont a statikai annál fontosabb.
A lábazati falak anyaga általában beton. Ez készülhet egyedi kivitelben zsaluzatok közé monolit szerkezetként vasalva. / 5. rajz/
Leggyakrabban általában beton falazó elemekből készül.
Ezen belül a két leggyakrabban használt a ZS-20-ZS-40 zsaluzóblokk és pincefalazóblokk.
A zsaluzóblokkokat az alkalmazástechnikai útmutató szerint beépítjük vasalással vagy anélkül /terv/ majd kibetonozzuk. Ennél lényegesebben egyszerűbb, ha pincefalazó blokkot alkalmazunk, melyből a szabvány és a tervek szerint elkészítjük a falakat. Arról, hogy melyik terméket használjuk a pontos tervek, műszaki leírások intézkednek.
Vasalt aljzatok
A lábazati falak és a feltöltések elkészítése után el kell készítetniük az épület aljzat alatt menő csővezetékek kiépítését / szennyvízcsatornák, ivóvíz bevezetés /. Miután ezek elkészültek következhet az első réteg aljzatbeton /szerelőbeton/ betonozása.
A vasalt aljzatot célszerű a lábazati falak tetejére rávezetni, hogy a terheiket oda adják át.
Mivel a válaszfalaknak külön alapozást nem készítünk, hanem vasalt aljzat, ami jelen esetben lemezalapként működik, adja át a terheket. A vasalt aljzatba a terveknek megfelelő acélbetétek kerülnek elhelyezésre. Amennyiben a tervek erre nem térnek ki, mindenképpen javasolt min 6-15/15 méretű hegesztett acélsík hálót beépíteni. A hegesztett acélsík hálók táblákban vehetők a leggyakoribb méret 2,15M × 5,00 M tábla. 15 × 15 cm hálózással.
A táblákat min 20 cm átfedéssel kell elhelyezni. Biztosítani kell továbbá, hogy a bedolgozott betonszerkezet alsó harmadában legyenek. Meg kell akadályozni, hogy a táblák betonozáskor elmozduljanak, vagy a munkavégzés közben a kavics feltöltésbe kerüljenek. Az elmozgásokat kötésekkel szoktuk megakadályozni. A feltöltésbe kerülést, pedig egy közepes minőségű PVC fólia aláfektetéssel.
A betonozáshoz minimum C-12-32KK minőségű betont használjunk.
Főfalak fajtái
A hagyományos szerkezetű építéseknél, a leggyakrabban használt anyagok a tégla, beton és ytong falazó blokkok.
Tégla falazó blokkok:
Porotherm főfalak
YTONG
Az YTONG építési rendszerével külön cikk foglalkozik, melyet a főmenűből érhet el.
Leier Beton Falazóelemek
Nedvességnek, időjárás viszontagságainak ellenálló falazóanyagok igen nagy nyomószilárdsággal. Sok helyen kiválthatók velük a monolit zsaluzott betonfalak.
Zsaluzóelem ZS 15 - 40A zsalukövekből utólagos kibetonozással monolit-beton és vasbeton falazat, ill. pillér építhető zsaluzat nélkül. Széles körben alkalmazható pincék, támfalak, garázsok falazatainak építésénél ill. mezőgazdasági-ipari raktárak, létesítmények készítésénél.
| terméknév | méret | db/m2 | kg/db | raklap | db/rklp |
| Zsaluzóelem ZS 15 | 15 x 50 x 23 | 8,5 | 17 | piros | 80 |
| Zsaluzóelem ZS 20 | 20 x 50 x 23 | 8,5 | 18(19)** | kék(piros)** | 50(60)** |
| Zsaluzóelem ZS 25 | 25 x 50 x 23 | 8,5 | 21(22)** | kék(piros)** | 40 |
| Zsaluzóelem ZS 30 | 30 x 50 x 23 | 8,5 | 22(25)** | kék(piros)** | 30(40)** |
| Zsaluzóelem ZS 40 | 40 x 50 x 23 | 8,5 | 26(28)** | kék(piros)** | 20(30)** |
Beton kisméretű tégla
| terméknév | méret | db/m2 | kg/db | raklap | db/rklp |
| Beton kisméretű tégla | 25 x 12 x 6,5 | 51 | 4 | kék | 224 |
Főfalelem
Felhasználhatók lakó-, üdülő-, közösségi-, ipari-, mezőgazdasági és közlekedési épületek térelhatároló, teherhordó, vázkitöltő falazatainál (szükség esetén 2 cm vastag perlites hőszigetelő alapvakolattal).
| terméknév | méret | db/m2 | kg/db | raklap | db/rklp |
| Főfalelem | 30 x 45 x 22 | 9,5 | 28 | kék | 35 |
| Főfalelem | 25 x 50 x 22 | 8,5 | 26 | kék | 40 |
| Főfalelem | 25 x 38 x 22 | 11 | 24 | kék | 50 |
| Főfalelem | 20 x 50 x 22 | 8,5 | 26 | kék | 50 |
Pincefalazó N+F
Olyan teherhordó falazatok készítésénél használható, ahol az MSZ-04 140/2-85 szabvány hőtechnikai követelményt nem ír elő. A falazóelemekkel kapcsolatos további követelmény, hogy önmagában legfeljebb 3 m magas falazat építhető az elemekbol. Lakóépület falazataként csak akkor alkalmazható, ha a határoló falakat utólagos hőszigeteléssel látják el.
| terméknév | méret | db/m2 | kg/db | raklap | db/rklp |
| Pincefalazó N+F | 25 x 38 x 22 | 11 | 24 | kék | 40 |
Pincefalazó UNI
| terméknév | méret | db/m2 | kg/db | raklap | db/rklp |
| Pincefalazó UNI | 38 x 30 x 22 | 13 | 24(30)*** | kék(piros)*** | 40(45)*** |
| Pincefalazó UNI | 38 x 30 x 22 | 11 | 24(30)*** | kék(piros)*** | 40(45)*** |
Válaszfalelem VF 10, VF 12
Lakó-, üdülő-, közösségi-, ipari-, mezőgazdasági és egyéb épületek önhordó válaszfal szerkezeteként használható, de jól alkalmazható tetőtérbeépítések válaszfalaként is. Felhasználható még szigetelést védő és tartófalak építéséhez. Önmagában lakások elválasztó falazataként nem építhető be.
| terméknév | méret | db/m2 | kg/db | raklap | db/rklp |
| Válaszfalelem VF 10 | 10 x 50 x 22 | 8,5 | 14,5 | kék(piros)** | 90(110)** |
| Válaszfalelem VF 12 | 12 x 50 x 22 | 8,5 | 16 | kék | 80 |
Forrás: Leier
Nyílásáthidalások
A falazások során kihagyott nyílások fölé nyílásáthidalókat kell beépíteni, melynek célja a nyílások feletti falrészek súlyát viseljék és átadják a főfal részére.
A nyílásáthidalók 2 fő csoportját különböztetjük meg:- monolit áthidalók
- előre gyártott áthidalók
Monolit áthidalók
Monolit vasbeton áthidalókra akkor van szükség, ha az előre gyártott áthidalók nem felelnek meg az igényeknek. Ennek okai lehetnek:
- Nem megfelelő formai kialakítás/ boltívek igénye beépíthető redönytok
- Nem megfelelő statikai teherbírás
A monolit vasbeton áthidalókat mindig a statikus terveknek megfelelően a terveken szereplő anyagokból kell elkészíteni ezektől eltérni szigorúan tilos!
Gondoskodni kell a zsaluzatok teherbíró képességéről, hőhíd mentességéről, utókezeléséről.
A zsaluzatokat úgy kell megépíteni, hogy a kötési idő végéig 28 napig viselniük kell a teljes szerkezet súlyát
Az áthidalók hőhíd mentességéről gondoskodni kell, hiszen a vasbeton szerkezetek hőátbocsátási tényezője K érték sokkal rosszabb mint a korszerű falazó anyagoké. Az épület külső síkján elhelyezett áthidalók elé hőszigetelő anyagokat kell beépíteni hézagmentesen. Néhány javaslat:
- HERAKLITH
- HERATEKTA
- STYRODUR
- AUSTROTHERM
Utókezelés: A monolit vasbeton szerkezeteket utó kezelni kell. Ez általában locsolással történik. Ez azért szükséges mert a betonban lévő nagymennyiségű cement kötéséhez víz szükséges. Az időjárási tényezőt itt illik figyelembe venni. A nyári forróság esetén a fóliatakarást is igénybe lehet venni. Hűvösebb idő esetén elég ritkábban /napi 2-3 alkalom/ megöntözni a szerkezetet. A fagyveszélyes időben a szerkezetet 48 óráig meg kell védenünk a fagytól.
Előre gyártott áthidalók
FÖDÉMEK
A födémek rendeltetése
A födémek az épületek szintjeit elválasztó vízszintes térelhatároló szerkezetek. Céljuk, hogy az épületek függőleges szerkezeteit több részre osszák. A függőleges főfalakat a hozzájuk szorosan kapcsolódó vasbeton koszorúkkal hossz és kereszt irányban merevítsék a lakóterek részére mennyezetet a fölöttük lévő szintnek járófelületet biztosítsanak. Legfelül megfelelő kapcsolatot létesítsenek a tető és a falak között.
A födémek fajtái
A födémeket két fő csoportra osztjuk:- Nem járható födémek
- Járható födémek
Nem járható födémek
A nem járható födémek szerepe kizárólag a térelválasztás. Statikailag nem terhelhetők, csak önsúlyuk viselésére alkalmasak. Ebbe a csoportba sorolhatóak a fafödémek, melyek járható társaikkal szemben nagyon olcsók, jó hőszigetelők könnyűek. Ezek alkalmazásánál viszont a koszorúk betonacéljait úgy kell méretezni, hogy a vasbeton koszorúk látják el az épület hossz és kereszt irányú merevítését. A fafödémeknél a tartóelem a fa gerenda, melyet a statikus mérnökök méreteznek. Ez kap felülről egy vízszintes deszka vagy osb lapburkolatot amely járhatóságot biztosítja. Alulról függesztett gipszkarton burkolatot kap legalább 15 cm szálas hőszigeteléssel, hogy az előírt 0,4W/m2K hőátbocsátási tényezőnek megfeleljen.
Járható födémek
A járható födémek is két fő csoportba oszthatók:
- Monolit vasbeton födémek
- Előre gyártott födémek
A monolit vasbeton födémek a lehető legstabilabb födémek, ezek egyedi kialakításúak. Mindig az adott építész terveknek megfelelően vannak méretezve. Építésük során a statikus tervező minden előírását maradéktalanul teljesíteni kell. A statikus tervező helyszíni művezetése ajánlott.
Készítésének sorrendje:- A födém alsó síkjának a zsaluzása zsalurendszerrel – DOKA, PERRY
- A koszorúk zsaluzása vagy eléfalazása
- Betonacél szerelése
- A mennyezetben futó villamos védőcsövezés elhelyezése
- Födém betonozás
Iroda, telephely: Győr, Karikás F. u. 12.
Tel.: 96/525-344; Fax: 96/525-345; Mobil: 30/979-47-89
Bagó Arnold, ALN Kft.
Forrás:
Nyitólap»