• Bevezetés -Miért fontos a hőszigetelés?
• Jó tanácsok
• Hővezetési ellenállás
• Hőhidak
• Infiltráció (beszivárgás)
• Páradiffúzió
• A hőtárolás

Bevezetés - Miért fontos a hőszigetelés?

Az építmények hőszigetelésével, azaz a falak, padlók, mennyezetek szigetelésével összefüggésben vissza-visszatérően felbukkan az ökológia és a gazdaságosság kifejezés. Ezek a fogalmak az ember saját környezetéhez fűződő kapcsolatát jellemzik.

Hozzászoktunk a meleghez egész évben, s mivel tudjuk, hogy a hő termelése visszafordíthatatlanul károsítja a természetet, ezenkívül költséges, megpróbáljuk a megtermelt meleget megőrizni és a lehető legjobban hasznosítani.

A környezetvédelmi szempontok, a belső terekkel szemben támasztott építtetői igények, olyan épületek építését teszik szükségessé, amelyek kellemes lakóklímát biztosítanak, és üzemeltetésük során alacsony energiafelhasználást tesznek lehetővé. Az épületek értékét, élettartamát jelentős mértékben növeli a minőségi anyagokkal készített homlokzat. A megfelelő vakolatrendszer kiválasztása során figyelembe kell venni az épület adottságait, hő technikai-, páratechnikai jellemzőit, valamint egyedi igényeket.

Egy családi háznál általában a teljes hőveszteség 30 %.-át a nem megfelelő hőszigetelő képességű határoló falakon keresztül veszíti el az épület. Hőszigetelő rendszer alkalmazásával a falak hőtároló kapacitása növelhető, amely télen gazdaságos fűtésszabályozást, nyáron pedig természetes klímát eredményez.

Télen hideg, nyáron a meleg - elégtelen hőszigetelés esetén - átjárja a ház falazatát, így a belső légtér - főleg a falak közelében - hol hideg, hol pedig túl meleg.

Hőszigetelő rendszerek alkalmazásával, télen a fűtés hatására felmelegített falak egységes hőmérsékletet biztosítanak a teljes lakótérben nyáron pedig ugyanezek védik a falakat az átforrósodástól.

Feladata a kiegyensúlyozott, kellemes lakótér biztosítása.

Jó tanácsok

Hőszigetelő anyagok vásárlását ne az árak utáni érdeklődéssel kezdjük, hanem pontosan fogalmazzuk meg magunknak, vagy beszéljük meg szakemberrel, hogy mit, hol és hogyan akarunk hőszigetelni. A cél pontos meghatározása leszűkíti a szóba jöhető anyagok körét. Ne csak a hőszigetelő anyag árát, hanem a vele készülő teljes szerkezet anyag- és munkadíját vegyük figyelembe a döntés előtt! Drága hőszigetelés, olcsóbb szerkezet. Gyakran előadódhat olyan eset, hogy drágább hőszigetelő anyag beépítésével összességében olcsóbb, jobb és tartósabb szerkezetet készíthetünk. Pl. hasznosított lapos tetők(terasz, járható tető, zöldtető) esetében XPS-habot fordított rétegrenddel alkalmazva a hőszigetelés olyan funkciókat is ellát, amit egyébként külön be kellene építeni. Az így elhagyható rétegek anyag- és munkadíjköltségének megtakarítása a szerkezetet összességében olcsóbbá teszi, mint az hagyományos megoldással lenne. Érdemes tehát előzetesen kalkulálni.

Kívül vagy belül ?

A válasz egyszerű. Ha lehet, akkor feltétlenül a fal vagy födém külső (hideg) oldalán hőszigeteljünk.

Az élet azonban attól szép, hogy nem egyszerű. Vannak olyan helyzetek, amikor az épület külső oldalához nem lehet hozzányúlni(műemlék, tízemeletes panelház stb.) de a falak már penészesek belülről, valamit tenni kell.

Nincs más hátra belülről kell a hőszigetelést elkészíteni. Ez a megoldás azonban veszéllyel jár, amiről jó tudni.

A belső oldalon elhelyezett hőszigeteléssel a már addig is hideg falfelületet tovább hűtjük ! Ez fokozza a páralecsapódást, penészesedést, ami később épületszerkezeti és egészségi problémákat okozhat.

Ezért ilyen esetben mindig konzultálunk hőszigetelésben jártas szakemberrel, végeztessünk hő- és páratechnikai számítást, és csak ezután készítsünk belső oldali hőszigetelést, nagyon gondosan kivitelezve.

A fűtési szezonban tartósan nem használt, csak alkalmanként befűtött lakóépületeknél (hétvégi házak) a belső oldali hőszigetelés előnyös is lehet (nem kell a falak tömegét felfűteni arra a rövid időre).

Hővezetési ellenállás

Az épületszerkezet hővezetési ellenállása kifejezi a szerkezet hőszigetelési tulajdonságait: a hőfokesés és a hő áram sűrűség aránya.

E mennyiség ismeretében meghatározhatók a szerkezettel szemben a hőszigetelés szempontjából támasztható követelmények, és meghatározhatók a szerkezet tulajdonságai, amelyek felhasználhatók annak értékelésénél.

A szerkezet hővezetési ellenállása alapján kiszámolható az objektum feltételezett hő vesztesége, a vízpára kondenzációjának lehetősége, illetve annak lefolyása stb.

A szerkezet hőáramlásának hő sűrűsége függ a hő áram egyes összetevői9nek sűrűségétől, pl. a szerkezet hővezetésétől, a sugárzással átvitt hőtől, a levegő beszivárgásától, a hőáramlással átvitt hőtől.

Egyes anyagoknál ezek az összetevők együttesen kifejezhetők az anyagokra jellemző állandókkal - a hővezetési ellenállás együtthatójával, jele l . Az l azt fejezi ki, hogy az anyagokon 1 K hőmérséklet-különbség hatására 1 s alatt hány J energia jut át. Ez azt jelenti, hogy minél kisebb a l értéke, annál hatékonyabb a hőszigetelés.

Hőhidak

A hőhidak olyanok, mint a közlekedésben a folyók fölött átívelő hidak. Azaz olyan helyek, amelyeken a hőenergia könnyebben átjut az épületszerkezeten. Itt viszonylag kis felületen jobbára több energia szökik el, mint a környező területeken. Ezért itt a belső térben lecsökkennek a felületi hőmérsékletek, ami újabb nehézséget okozhat. A hőhidak kedvezőtlen hatása nemcsak közvetlenül a hő hidak helyén jelenik meg, hanem a környezetükben is.

Ezért a hőhidaknak nagy hatásuk van hő veszteségre.

Néha a felületi hőmérséklet a belső tér levegőjének harmatpontja alá eshet, és a levegőben levő víz kicsapódik. Ez a veszély azoknál a szerkezetrészleteknél fenyeget, ahol nagy a valószínűsége a hőhidak kialakulásának. Ha ez bekövetkezik és sokáig tart, akkor a szoba sarkai vagy más helyiségek, ahol hőhidak vannak, tartósan nedvesek maradnak. Következmény a penészedés. Meg lehet próbálni a penészt valamilyen festékkel eltüntetni, ez azonban hatástalan, mivel a víz újra és újra összegyűlik. A penész eltüntetésének egyetlen módja, ha meggátoljuk a víz lecsapódását. Ez csak utólagos hőszigeteléssel lehetséges, mégpedig - ha lehet - a fal külső oldaláról. Az utólagos hőszigeteléssel természetesen a fűtési költségeken is lehet spórolni.

A penészesedés ott is megjelenhet a lakásban, ahol eddig soha nem fordult elő.

Ez akkor történik meg, ha a lakásásban megnőtt a levegő nedvességtartalma, pl. mosás után, vagy ha növeljük a virágok számát a lakásban, vagy ha (ami a leggyakoribb indoka ennek) eltömítjük az ablakoknál levő réseket. Ebben az esetben a penész általában két évvel a szilikon- vagy fémtömítések felszerelése után jelentkezik. Ezt sajnos kevesen tudják, ezért sok ember, miközben megpróbálja az energiafelhasználást csökkenteni, rontja lakásának mikroklímáját. (További részletek infiltráció-beszivárgás részben)

Infiltráció (beszivárgás)

Az infiltráció beszivárgást jelent. Az építkezési gyakorlatban ezt a fogalmat az ablakok levegő áteresztésével kapcsolatban használjuk. Vagyis infiltráció: a levegő be/kiszivárgása az ablaktok és ablakszárny közötti tömítetlen helyeken. Infiltráció létrejöhet az épületelemek kapcsolódásánál is, pl. az ablakkeret és az ablaktok között vagy az egyes hőszigetelő lapok között stb. Mindenfajta infiltráció nagy hő veszteséget okoz, mert az ezeken a tömítetlen részeken elszökő meleg levegő helyett hideg levegő jut be, amelyet föl kell melegíteni.

Lehetetlen és gyakran helytelen is tömíteni az összes olyan helyet, ahol beszivároghat a levegő. Ugyanis, hogy az ember tudjon létezni egy helyiségben szükség van a szellőztetésre, lehetővé kell tenni a helyiségekben a levegő cseréjét.

Legyen lehetőségünk friss levegőt beengedni, miközben a helyiségben tartózkodunk. Abban az esetben, ha utólagosan betömjük a réseket és a ház nincsen kellően hő szigetelve vagy vannak benne hő hidak, akkor a kevesebb szellőzéssel értelemszerűen nő a ház nedvességtartalma, amikből az következik, hogy a falakon kondenzálódik a vízgőz és megjelenik a penész.

Páradiffúzió

A páradiffúzió az a jelenség, amikor a pára átáramlik az épület szerkezeten.

A páradiffúzió komolyan megrongálhatja az épület szerkezetet. Ezért minden esetben olyan épület szerkezetet kell kialakítani, hogy a pára kondenzálódása ne következzen be.

A páradiffúzió számlájára írható a legtöbb lapos tető rossz állapota is. Ismert megoldás, hogy a két réteg bitumenes lemez szigetelést közvetlenül a hőszigetelésre fektetik. Ha a hőszigetelés alatti párazáró réteget elhagyják nem megfelelően építik be, a kivitelezés pongyolasága következtében a belső pára lassan áthatol a tetőszerkezeten, majd a vízszigetelő réteg alatt kondenzálódik.

A hőtárolás

A hőtárolás az a képesség, miszerint lehetséges a hő elnyelése, majd a környezet lehűlése után annak kibocsátása.

Általánosságban elmondhatók hogy a nagyobb hőtároló képességű helyiség kényelmesebb a lakhatóság szempontjából, de tovább tart amíg fölmelegszik. A kényelem annak köszönhető, hogy a környezetnek nagyobb változások nélküli állandó hőmérséklete van. A szellőztetés közben pedig a levegő a falaktól, padlótól és a mennyezettől szinte azonnal fölmelegszik. Ezért nagyobb hőtárolásra kell törekedni ott, ahol folyamatosan tartózkodunk.

A fűtött lakásban, ahol a falak és padló nagy hőtároló képességű anyagokból készült, pár órás fűtésszüneteltetés vagy szellőztetés után télen is kellemes meleg van.

Nyitólap»